Semmit sem kérek, ha színre lépek, Tudom, hogy mi az enyém. Kicsit fáj, hogy a lottó ötös, Megint az ördögé. Elég hangos a zene, de kit érdekel, A szövege úgyse jó! Én teszek a lóra, de attól tartok, Nem az enyém a befutó. refren': Ó, a Mennyország még mindig várat magára, Addig is alszom egyet, mint Shakespeare Júliája. refren'2: Látod, ilyen az élet. Egyszerû az egész. Nélküled nem félek, De veled se túl nehéz. Voltunk páran, én nem is vártam Semmi jót, nem én. A városba érve, félrelépve Lettél az enyém. Egyenes háttal, az egész világgal, Széllel szemben állsz, De el is fújhat messze tõled, Ha addig a csodára vársz. refren' refren'2 (2x) refren' refren'2 (3x) Látod, ilyen az élet...