hajnalt hasítva enged éppen még valamennyit
míg cserben nem hagy a kerék
tankkal ha bírja, elmegy épen még valameddig
mindent elhagyni, az elég
ami csak a csövön kifért, padlógázzal ébredésig
hajtottam és már nincs miért
talán én maradok alul, legyõzni vágyva az idõt
lassan de bizonytalanul
a rádiót csontig tekertem egyetlen értelmes szóért
azt hiszem feleslegesen
mert mindent elnyomott a zaj, édes álomként
amire visszabólint az elsõ fal
holnap van, nem vár
máshol még tán szükség van rám
mert én sem erre indultam el
nincs híd semerre, mind elégett
nem kell ne kérdezd
nem volt B-terv
