Látod, élünk még
Tûz most újra ég
Hallgasd hát most meg
Életünk értelmét
Az õsök vérével
Új korok mérgével
Írták a végét meg
Életünk könyvének
Felkeltünk újra, mert a vérünk erre kért
Éljünk hát úgy, ahogy rég
Támadjon fel sírjából, aki bátor és remél
És ráköszönt az õsi szenvedély
Szenvedély
Itt van, érezd hát
Múltad háláját
Állj meg, ne menj tovább!
Idáig vártunk rád!
Fáradtan, éhezve
Tüskéktõl vérezve
Reménnyel megtelve
Állunk most fegyverbe
Felkeltünk újra, mert a vérünk erre kért
Éljünk hát úgy, ahogy rég
Támadjon fel sírjából, aki bátor és remél
És ráköszönt az õsi szenvedély
Mint a sólyom az eget, úgy hasítja szét
Szívünket az igaz cél
Most sötétség van és itt mindenki fél
De eljön majd újra a fény
Kinyújtott kezünk segítségre vár
Barát kell, testvéri láz!
Szemünket kinyitva kiáltsuk hát
Miénk az igaz világ!
Felkeltünk újra, mert a vérünk erre kért
Éljünk hát úgy, ahogy rég
Támadjon fel sírjából, aki bátor és remél
És ráköszönt az õsi szenvedély
Mint a sólyom az eget, úgy hasítja szét
Szívünket az igaz cél
Most sötétség van és itt mindenki fél
De eljön majd újra a fény
Kinyújtott kezünk segítségre vár
Barát kell, testvéri láz!
Szemünket kinyitva kiáltsuk hát
Miénk az igaz világ!
Mint a sólyom az eget, úgy hasítja szét
Szívünket az igaz cél
Most sötétség van és itt mindenki fél
De eljön majd újra a fény
Kinyújtott kezünk segítségre vár
Barát kell, testvéri láz!
Szemünket kinyitva kiáltsuk hát
Miénk az igaz világ!
Miénk az igaz világ!
Miénk az igaz világ!
