Találj halálnál nagyobb hatalmat És nem vágyódsz más után Elmúlsz, ahogy elmúlok én is Lélekharangok zengenek Az égbe vésték ezerszer Felettünk üvölt - hiába Bolyongsz, mind fentebb vágysz Annál is, mi mindent táplál Lényedet éltető világa Olvasztja saját magába Bejársz a világon mindent De bölcsődben ér majd véged Nem találtál hatalmasabbat, Indulj, téged is hívnak A katlanokban, lomhán, Ólomharangok kondulnak Kapuba kést Kútba vedret Számra ólmot Kapun beléptem Kútba kőnek estem Beszélő szobor lettem Sarkából kifordult Gyűrűzik bolondul Ólomharang kondul Jaj Békességet a távozónak Jaj Oltalmat a maradónak Jaj Levegőt a szárnyalónak Jaj Mélységet a haldoklónak Kapumra nevet nem vések Vedremmel belőled merítek A hangom mind felhősebb