Sötét fellegek felettem az égen, Sötét árnyak mögöttem az úton, Csendes helyen a magányra vágyva, Sûrû ködben a Halált találtam. Rombadõlt sírok közt fáradtan állva, Életért harcolva, a hajnalra várva, Érzem, hogy gyûlnek a véremre várva, Rég halott Emberek nyugvást nem találva. Vaskaput behúzva, síromat bezárva, Állok a semmiben, a hajnalra várva! Nem érzem, nem érzem, nem érzem ezt a kínt! Nem érem, nem érem, nem érem el soha a fényt! A hajnal még messze, a testem már gyenge, Utolsó esélyem egy kripta sötétje! Vaskaput behúzva, síromat bezárva, Állok a semmiben, a hajnalra várva! Nem érzem, nem érzem, nem érzem ezt a kínt! Nem érem, nem érem, nem érem el soha a fényt!