És épp ott jön, amerre tartasz,
Melletted terem egy régi ismerõs.
A lépte halk, még szinte surran,
Elõször mindent megtesz, mindent megigér.
Nem hinnéd el, ami történik, pedig igy van,
Nem ez az elsõ arulas.
Pedig igy lesz ez testvér, ha neki hiszel,
Így lesz ez testvér, hat hidd mar, hidd mar el!
Csinaljuk együtt, és minden jó lesz!
Te ujra elhiszed, hogy csak jót akar.
De nagyon éhes, s akkor veszélyes,
Kitûnõ gyomraval mindent befal.
Csak róla szól a blues,
A patkany blues.
Sötét az éj, csak az ne jönne!
Izzad és remeg a patkany kiraly.
Poharhoz nyul, mar nincs megallas,
És megint éj van, és elszamolas.
A tested, a lelked adtad volna érte
Nincs teste, nincs lelke, a satan jön el érte.
