A gyertya szépen langol,
Nem fujja mar a bantó szél.
A viasztest elolvadt,
Valahol uj életre kél.
A Föld mar elengedte,
Az égen egy csillag ragyog.
Szeliden kérik Õt,
S Õ jatszik egy égi dallamot.
Eggyé forrt kéz a hurral,
És mar egy uj ütembe kezd.
Lassubb és csöndesen szól,
Úgy üzeni: megérkezett.
Lelkünkbõl szól ez a dal.
Örökre velünk maradsz,
Õrizzük mosolyodat.
Vihar kialt kegyetlen,
Elvalaszt zord idõk keze.
Az ész hazug; ne engedd,
Ne, hogy a reményt elvegye!
A Föld mar elengedte,
Az égen egy csillag ragyog.
Szeliden kérik Õk,
S Õ jatszik egy égi dallamot.
Minden üvöltve lazad,
Hol van az elrabolt hitünk?
A lelked halhatatlan,
De a fajdalom velünk
Lelkünkbõl szól ez a dal.
Örökre velünk maradsz,
Õrizzük mosolyodat.
