Azt hiszem jobb, ha nem bonyolítom
azt, hogy mit hiszek így mozdulatlanul,
hogy mi jár ebben a fejben egyhelyben
a magamfajta hát jobb, ha megtanul
gyorsan hallgatni és nyitott szemmel
lépést sem hagyni észrevétlenül
semmi esetlen esetlegesség
a kétkedés is végleg elkerül
Talán
Chorus:
A szürkéskék körzés lejjebb száll,
a szárnyakról hó hullik rám
A megfontolt november,
a tarkómba sóhajt,
nemsoká utolér, aggódni ráérek majd,
hogy miféle hűség ez
ha csak egyedül értem meg
vagy néha még magam sem
van-e még értelme
Chorus
A szélben van, hogy hallom
egy rég hallott hangon
pár giccses sort halkan
túl jól ismert dallam
Az, amit fűt rég
betakar, elfed
a felelősség
ami nem enged
hiszen alatta
beszakadok még
ahogy a fagyban
a túl vékony jég
A sor, ha volt, ma már
messze-messze jár
arra gondolok,
hogy ez milyen dolog
csak arra várok
végre megtaláljon
bármi meggyőzzön
amíg a kapukat őrzöm
Chorus
A szélben van, hogy hallom
egy rég hallott hangon
pár giccses sort halkan
túl jól ismert dallam
