Öreg mocsár - vén lélek
Idõtlen, s végtelen.
Bûzét viszik a szelek,
Földjében kín terem.
Szemében nincsen élet,
Szemében nincsen fény,
Szemébõl néz egy vénhedt,
Egy bûzös halott lény.
Vénség árad belõle,
S kortalan rothadás.
Élet elfordult tõle,
S a léte haldoklás.
Fájdalom, s örök élet
Egyé lett õvele
Tagadva minden szépet
Sikít szelleme.
Korhadó, öreg fái,
Mint elesett harcosok;
S szakadt, kopott ruhái -
A mocsári mocsok.
Öreg mocsár - az álom
Csendes és oly üres.
Állóvizében fájdalom
És néma szenvedés.
