Pál Utcai Fiuk

Indián

Pál Utcai Fiuk


Indián

Az arcomat most a hideg fénybe
Mártom
Kihalok én is, akár az indiánok
Nem lehet többé szabad állat
A bűneimre nincsen már bocsánat

És nem hagyok túl sok nyomot
Magam után
Úgy tűnök el, mint egy igazi indián

Olyan leszek most én is, aki voltam
Amikor még az életem pazaroltam
Aki nem szettem volna lenni régen
Amikor még az Istentől se féltem

Amennyi jár, csak annyi kell
Csak annyi nő, csak annyi hely
Csak rövid idő és semmi más
Csak annyi kell, amennyi jár

A folyón átkelek most a másik partra
Ott nem haragszom többé már magamra
Édes, véget ér most az aranyélet
De tudom jól, neked hiába is mesélek
- úgysem érted -

amennyi jár, csak annyi kell
csak annyi nő, csak annyi hely
csak rövid idő és semmi más
csak annyi kell, amennyi jár
Nekem!

De ezek az évek is egyszer véget érnek
Ki dönti el, hogy mennyit és mit érek
Egyik nap, majd egy másik buszra szállok
Aztán kihalok én is, akár az indiánok

Amennyi jár, csak annyi kell
Csak annyi nő, csak annyi hely
Csak rövid idő és semmi más
Csak annyi kell, amennyi jár