Ugyanaz a kezdet
ugyanaz a vég
koromsötét délben is az ég
lángoszlopok és vízözön
a civilizáció alkonya jön
idõrõl idõre újra úgy mint rég
maradék évek a mélyben
és földöntúli fényben
múlt és jövõ
csillagösvénye vár
Szárnyán a szélnek
vándorol a lélek
és otthonról hazatalál
Ugyanaz a tél
ugyanaz a nyár
ugyanolyan aranyló fénysugár
ível a mélybõl a magasba
naparcú istent faragva
egy kopjafába vagy kõbe
üzenem a halál se gyõz le
az igazak titka
az hogy aki tiszta
mennybõl a mennybe száll
szárnyán a szélnek
vándorol a lélek
és otthonról hazatalál
