Ugyanaz a kezdet ugyanaz a vég koromsötét délben is az ég lángoszlopok és vízözön a civilizáció alkonya jön idõrõl idõre újra úgy mint rég maradék évek a mélyben és földöntúli fényben múlt és jövõ csillagösvénye vár Szárnyán a szélnek vándorol a lélek és otthonról hazatalál Ugyanaz a tél ugyanaz a nyár ugyanolyan aranyló fénysugár ível a mélybõl a magasba naparcú istent faragva egy kopjafába vagy kõbe üzenem a halál se gyõz le az igazak titka az hogy aki tiszta mennybõl a mennybe száll szárnyán a szélnek vándorol a lélek és otthonról hazatalál