Nyártáj

Nyártáj

Hoztad a kinyílt nyarat 
gyümölcsök ringó testében 
és bogarak ébredtek léptedre 
sûrûvizû, hálós mélyben. 

Tóba merült felhõk dala 
új Könyveket suttogott, 
fogaid közt tompa dél feszült, 
zöldfodrú erdõ bujdosott. 

Mert lángot dobott a hajnal 
nedvesszemû kertekre 
és csipkét vert nagy, bús fákra, 
hogy ne gondoljunk halálra, 
csak álomra, sodrásra...