Latom, hogy faj neked,
Latod, hogy faj nekem,
De itt belül lassan,
Elül a félelem.
Mar nem bant, ha jön a magany.
Mar nem félek attól,
Ha belehalok,
Mar nagyon rég érzem,
Egyedül maradok,
De mar nem bant, ha jön a magany.
Ha nem lehet ugy, ahogy
Megalmodtuk szazezerszer.
Ha hiaba kérjük még
Ezerszer ujra.
Ami nem mulik, ami megmarad,
Ami nem fogyhat el, hisz ugy vartuk,
Amit atéltünk, a szerelem.
Az voltam én és te.
Csak ez segitett nekem, ha jön a magany.
Az ablakunkból
Még lattalak,
Az ajtót becsuktad,
De itt maradt a szerelmünk
Ha jön a magany.
Miért nem lehet ugy
Hogy csak szeretünk,
Aztan még jobban,
Aztan eléghetünk,
Aztan meghalunk - és nem jön a magany?!
