Edda

Barat

Edda


Csak egy nyugodt pont kell, ahova leülhetek,
Ne kérdezz semmit, ezt most ugy sem értheted.
Belül keresek kapaszkodót, hogy ne zuhanjak nagyot,
Kivül, az élet jobbik része most elkerül.

Keresem önmagam, megfordult bennem a vilag
Mindent próbaltam adni, de kinek is kellett
Hajszóltam azt a szót, és amit takar barat
Olyan lett a vége, mint egy paródia

Nem fogod elhinni, de sohase féltem,
Huhogtam mindig, ahogyan éreztem én.
A jósnak meglehet, hogy be fog valni,
Egyedül kell az utam végigjarni nekem.
Nem fogok senkinek a nyakara jarni,
Van erõm, hisz bennem ég a tûz.
A jósnak meglehet, hogy be fog valni
Egyedül kell az utam végigjarni nekem

Európaból valók vagyunk, magyaraztam neked,
Levegõbe kapaszkodó artistacsoport.
Szerettelek ember nagyon, de te nem értettél,
Kereshetünk külön-külön uj kapaszkodót.

A multat elfeledni, az lenne a könnyû,
Latod testvér, ezt is rosszul tudod.
Értsd meg, nem szabad a multat megtagadni,
Még ha néhany régi emlék kellemetlen is.