Edda

Megfulladok

Edda


Agyon perzselt föld szörnyeteg
Rohan, rohan ég és föld felett
A nyugalomhoz csak pillanat kell
Én hozza égetek, égetek
Hej, földim mondd, a szóra emlékszel-e még?
Örökre bennem él az õsi szenvedély
Megfulladok a sors vetett hurokban
Nincs ember, aki feloldja, aki feloldja
Hideg lazban, forró lazban
A lelkem kialt: holtra valtam
Foglyanak õr a foglya
Nem a testem, a lelkem, a lelkem rab, a lelkem rab

Hej, földim mondd, a szóra emlékszel-e még?
Örökre bennem él az õsi szenvedély
Megfulladok a sors vetett hurokban
Nincs ember, aki feloldja, aki feloldja