Fejed fölött múlnak el az évek Nem tudod, mi lesz még belőled Apád szavai mind lekoptak rólad Érzed, nem szeretnek, átnéznek rajtad A keresztútig mindennap eljutsz Senki nem vár, nem jön eléd Hazamennél, de nem kérnek belőled Azt üzenik, maradj ott, hol eddig lehettél Csak menj, sok hosszú év vár rád Sorsunk egybeforrt, menj, vidd tovább a hajnal ágyat bont neked Megpihen rajta kemény fémszíved A keresztútig mindennap eljutsz... Csak menj... Csak menj...