Vándor-Fohász
Mezõn széllel járó,
Szép lovas vitézek,
Napkeletrõl tûzvihar
Rohan már felétek.
Átkozott bõsz förgeteg,
Földetek eléri,
Holtak, láncra fûzöttek
Jajszava kíséri.
Elhurcoltaknak szavát,
Ha a szél elhozza,
Tudjátok meg, indulni kell
Hosszú vándorútra
Mezõn széllel háló,
Árva-bús legénynek,
Vérbe fagyva õse-magja, s
Otthonai égnek.
Fordítsd ránk szép, napos orcád!
Visszajövél védni bús hazát...
Töltsd el szívünket világgal, az igazak énekét
Sugározd a földön szerteszét!
Szánj meg minket bajunkban!
Elenyészünk végül magunkban!
Erõsítsd meg új imáddal, védd az életetét,
Bús népednek vezesd gyermekét!
