Parasztvezér, szava eleven láng Kereszteshadak, kapán, kaszán Hangjuk égre zeng, dühük égő Úrféle nem maradhat élő Éhes áradat, üszök és rom Dühből gyűlölet, mi fájdalom Vérpatak folyik, dögvész mulat Húszerez paraszt ha kaszára kap Nem leszünk soha rabigán már Asszonyunk, fiunk, haza is vár Dolga van elég a hadaknak Zsarnokink míg nyakunkon maradnak Vezesd néped, jó dózsa vezér Énekünk, hegyre völgybe elér Hallja meg az úr, hallja paraszt Dózsa rongyosa, íme, hogy mulat Székely dózsa györgy, eleven láng Hangja, mint vihar, az éjszakán Tüzek gyúlanak, remeg a föld Rongyosok dühe mindent elsöpör Dózsa, adj hitet, veled az ég Zsarnokink hadát te vered szét Szolga lesz szabad, halld igazát Állatokként nem élhetünk tovább Ütik a rézdobot, hoznak véres kardot Lovam nyereg alatt, magam fegyver alatt Kard az oldalamon, a lovamon nyereg Menni kell galambom, az isten áldjon meg! Felettem kard fordul, piros vérem csordul Sirass édesanyám, sirass kedves rózsám!