Tán most lészen vége mindennek, mi szabad Idegen üldözi legjobbjaink, és mi marad Elfelejti majd, dicső őseink, múltunk Új hitet, új életet kell megtanulnunk Templomok épülnek majd szépligetinkben Nyomorult szolgaként barátunk a Nincsen Ha nem hiszünk magunktól Hiszünk majd parancsra, (s) Végignézzük tétlenül, ha lelkeink akarja Újabb gyalázatra riad Anyám, gyötört, árva fiad Újabb gyalázatként, orvul Testvér testvértől elfordul Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz De nekünk békét sosem hozhatsz! Szállj fel, Sólyom, legyél csillag Maradj vélünk, nekünk pirkadj Hajnalhasadtáról hírt adj Mutass utat, hej, Kikelet! Az ég, a föld hallja meg A tűz, a víz lássa meg A föld nyelje el, víz-ár borítsa el! A jég, a kő hallja meg Fény, sötét lássa meg Hamu elvakítsa, tűz-láng eméssze el! Száműzze föld és ég El ne hagyja éhínség Sírját az erdei vad kaparja szét! Az ég, a föld hallja meg A tűz, a víz lássa meg A föld nyelje el, víz-ár borítsa el! Árva gyermek, kinek anyját máglyára dobták Falvak népe, kinek hátát szöggel ostorozták Regösink, gyógyítóink tűzzel megvakítva Új hit jele karddal a húsukba szakítva Rovásbotok lángra vetve, törve, meggyalázva Őseleink szent csontjai trágyadombra hányva Védbástyáink lángtengerben nyelte el a föld Maradt a nép, rémült, szolga, rab igába tört Újabb gyalázatra riad Anyám, gyötört, árva fiad Újabb gyalázatként, orvul Testvér testvértől elfordul Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz De nekünk békét sosem hozhatsz! Szállj fel, Sólyom, legyél csillag Maradj vélünk, nekünk pirkadj Hajnalhasadtáról hírt adj Mutass utat, hej, Kikelet!