Szilveszter éjjel, ülünk egy széken, kettesben úgy, mint rég,
A szemedet nézem s hirtelen érzem, felszáll velünk a szék,
Kirepül az ablakon, átsuhan a városon,
Vigyázok, hogy el ne szédülj, s átölel karom.
Részegek a csillagok, pezsgőt iszik fenn a hold,
Álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog...
Különös szilvszter, köszön egy hóember,
Utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék,
Különös szilveszter, táncol a hóember,
Akár egy filmben, felvillan sok furcsa kép.
Egy rozoga házban, rózsaszín kádban, kék asszony énekel,
Százéves kútnál vidéki kislány kéri, hogy vegyük fel,
Keresztül a városon benézünk sok ablakon,
Vigyázok, hogy el ne szédülj, átölel karom.
Részegek a csillagok, pezsgőt iszik fenn a hold,
Álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog...
