Születésed a hajnal pirkadása
Jelezted, hogy lassan feljön a nap
A nap amely mindenkit látni tanít
Érzékeny szívünk végre lát valamit
Megtanultam, hogy ki õrült ki boldog
Földre rogyva sírtam, s minden mosolygott
Üres a világ, nincs ember
Ki ne érdemelné meg a halált
Megtanultam, hogy e világból
Menekülni csak ölve lehet
Üres a világ, nincs ember
Ki ne érdemelné meg a halált
A könnyek végtelen tengerén
A magány csónakjában
Nyúlok egy haragos fegyverért
A nap vérzõ árnyékában
Utolsó szavam, õszinte imám
Jéghideg ajkam üvölt
Üres a világ, nincs ember
Ki ne érdemelné meg a halált
