A véred hulljon záporban Gyûlöllek, vágylak, kívánlak Vadgesztenye illatod álmomban érzem A lelkemet megöli, a testedet nézem Ez az élet nekem szörnyû adósság De adósa már csak neked vagyok Megtanított félni a jóság S gyûlölni gesztenye illatod Imádtam ízed s lélegzeted Mert bármi voltál a vérem voltál Megálmodtalak és teremtettelek Égõ izmaim csak érted égtek De te más emberek verejtékét hordtad Míg én imádtam kasmír bõröd illatát S idegen lelkek termékeny vére Bejárta tested minden zugát Az angyalok nyelvén szólt a tested Bár szeretet már rég nem volt benned S az új világ így talált meg engem Porladó múlt, rothadó kezdet