1. Álmomban megszólalt a telefon, Egy hang azt mondta, már nem tudom, Hol a vágy, ami rég volt, Hol a láz nem éget már. 2. Álmomban azt kérdezte újra ő, Miért ment el régen az a szerető, Aki várt, aki hívott, Aki szólt, hogy indulj már. R. Szállj a fény felé, hív a messzeség, Ott vagyok, találj rám! Tarts erősen, hogy el ne vesszen, Mert könnyen lobban a láng. 3. Álmomban újra érzem: melegít, Hívnám, hogy jöjjön, de a vágy nem segít. Hova szállt, hova hívott az a szó? Nem értem már. 4. Merre tart az út, merre ég a láng? Nem tudom, mi vár rám. Hangja megfakult, arca köddé vált Fájó emlék csupán. 5. Nem járok háborús úton, Nem látom merre a fény. Álmomban hallom a hangját, Álmomban így zenél: