1. Álmomban megszólalt a telefon,
Egy hang azt mondta, már nem tudom,
Hol a vágy, ami rég volt,
Hol a láz nem éget már.
2. Álmomban azt kérdezte újra ő,
Miért ment el régen az a szerető,
Aki várt, aki hívott,
Aki szólt, hogy indulj már.
R. Szállj a fény felé, hív a messzeség,
Ott vagyok, találj rám!
Tarts erősen, hogy el ne vesszen,
Mert könnyen lobban a láng.
3. Álmomban újra érzem: melegít,
Hívnám, hogy jöjjön, de a vágy nem segít.
Hova szállt, hova hívott az a szó?
Nem értem már.
4. Merre tart az út, merre ég a láng?
Nem tudom, mi vár rám.
Hangja megfakult, arca köddé vált
Fájó emlék csupán.
5. Nem járok háborús úton,
Nem látom merre a fény.
Álmomban hallom a hangját,
Álmomban így zenél:
