Válj kõvé, tudom, hogy félelem emészt Mozdulatlan kõvé, szót szakasszon benn a félsz Ref.: Nõként csal meg a hit, amiben hittél hát mért félsz? Istentelen az út, amire léptél nincs más fény Válj kõvé, velem szembe fordulni kár Mozdulatlan mérgem, csak az alkalomra vár Ref.: Füstként bágyasztom el majd az elméd hát mért félsz? Éjjel, török majd rád, mint egy emlék nincs más fény