Meddig tart eltörölni
Az óvó sorvadást?
Ha tõle nem szûrõdhet át
A külvilág
Béklyótlan párként véve
Él, ki követ vethet ránk?
Van-e még, ami felettünk áll
Csak a csalódás
Ahogy a bûn egyre mélyebb
Nem lényeg, hogy mit találsz
Éld át és hidd, hogy Tiéd
Bár a sivárság néha még (fáj)
Már régen várom a percet
Amikor épp tisztán látsz
De félek, majd ráébresztesz
Hogy a színfalak közt nem találsz
Jobb is tán nem is lenni
Mint élni a folytatást
Arctalan, üres senkik
Egy újabb jéghideg nász
Ha Te vágy, én vigasz leszek
Te tûz, én feloldozás
Úgy marjuk, tépjük egymást
Mintha fájna, hogy a másik más
Így függünk elgyötörten
Nem várva a gyógyulást
Élményünk a sebek mélye
Hol végül már csak az (fáj)
Fáj, hogy nem találsz
Meg nem érthetsz
Közönybe fúlunk
Mégsem szenvedsz
Mégsem félsz
Mégsem látsz
Mondd miért
Nem találsz
Miért nem értesz
Közönybe fúlunk
Mégsem szenvedsz
Mégsem félsz
Mégsem látsz
Mondd miért
Nem találsz
Keserû cseppek
Az emlékek
De mind miénk
Mélyet kortyolj
Mind miénk
Az emlékek
Mind miénk
Mind miénk
