Tépd, ne sajnáld! Ez a fénykép minek már, Mikor úgyis meguntál. Hát legyen! Tépd, ne sajnáld! Minek nézzen tovább rád, Hiszen úgyis kidobnád. Ez a kínos igazság! Lelkesen diribdarabra tépheted A képemet, De hogy tépsz ki az életedből Éveket? Meglátjuk. Tépd, ne sajnáld! Úgyis összeragasztod És az elmúlt haraggal Majd a szegre akasztod, Ágyad fölé akasztod.