Mit szólsz az új ruhámhoz,
Azt mondják jó darab.
Mit szólsz az új cipőmhöz,
S hozzá egy klassz kalap.
Mit szólsz e hangulathoz,
Mely szinte égig feldob.
Hogy miért? Van rá okom.
Szervusz híres szerelem,
Régen vártam rád.
Most, hogy itt vagy, öregem,
Ne siess tovább.
Tüskés-bokros utakon,
Értem el hozzád.
Most, hogy meg vagy tudatom,
Ez a boldogság.
A zsúfolt villamosról
Kinézek csendesen.
Lökdösnek erről-arról,
De észre sem veszem.
Mert én már képzeletbe’
Csókollak lelkendezve.
Hogy miért? Van rá okom.
Szervusz híres szerelem,
Régen vártam rád.
Most, hogy itt vagy, öregem,
Ne siess tovább.
Tüskés-bokros utakon,
Értem el hozzád.
Most, hogy meg vagy tudatom,
Ez a boldogság.
Mondják a munkatársak:
Rákapcsolt, úgy bizony,
Mért megy a munka jobban,
Bár pont úgy dolgozom.
Mért tűnik minden szebbnek,
És minden színesebbnek,
Hogy miért! Elárulom:
Szervusz híres szerelem,
Régen vártam rád.
Most, hogy itt vagy, öregem,
Ne siess tovább.
Tüskés-bokros utakon,
Értem el hozzád.
Most, hogy meg vagy tudatom,
Ez a boldogság.
