Hello, hello, újra itt vagyok, Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok. Tudom, tudom, nem láttál rég, Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég. Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, S azt, hogy minden bûnöm megbocsátható. Hello, hello, nem tûntem el, Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel. De kinyílt lassan a szem, Most is rád ragyog, Könny reszket benne, Mert látom, hogy vak vagyok. Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, S azt, hogy minden bûnöm megbocsátható. Hiszen minden bûnöm megbocsátható... Hello, hello, én a régi vagyok, Tévedésbõl jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok! Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok, Nem látsz majd többé, hiányozni fogok... Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, Azt, hogy minden bûnöm megbocsátható. Hello, hello, én a régi vagyok, Tévedésbõl jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok! Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok, Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...